Az Erőd és környékének története

ValentinianusA Dunántúl északkeleti részében élő, Augustus császársága alatt függő viszonyba került őslakos törzsek területét a Római Birodalom hadserege a késő Tiberius-Claudius korban szállta meg. A Dunakanyar körzetében az első folyó mellé épült állandó katonai táborok csak valamivel az 1. század közepe előtt épültek fel Solvában (Esztergom) és Aquincum közelében (Budapest-Víziváros).

Az 1. század második felében, majd a 2. század elején a két tábor között egyre sűrűbb lett a Duna mentén állomásozó helyőrségek láncolata, fele Dunabogdány majd Szentendre segédcsapattábora Dunakanyar stratégiai jelentősége azonban a 4. században értékelődött fel igazán.

Bővebben...

Az Erőd szerkezete és feltárása

Az ErődA Dunakeszin zajló régészeti ásatások alapján viszonylag pon­tos képet alkothatunk arról, hogyan is nézhetett ki ez a kísé­rőd, amely alaprajzát tekintve a késő római kikötőerődök típu­sába sorolható. Ezeknek a szim­metrikus alaprajzi elrendezésű erődítményeknek a központját egy nagyméretű, többemeletes központi torony alkotta, amelye­ket a partoldal tetejére, a környék legmagasabb pontjára építettek, így történt ez Dunakeszin is, ahol a központi tornyot egy parton fekvő természetes kiemelkedésen találjuk.

Bővebben...

Az Erőd napjainkban

Kiállítás2002-ben egy magánház építése során bukkantak véletlenszerűen újra napvilágra a rég elfeledett falak, amelyek régészeti kutatá­sát jelentőségénél fogva a Magyar Nemzeti Múzeum végzi. A ház tulajdonosa, Hirschberg Attila -hazai viszonylatban szokatlan és éppen ezért példaadó módon -nem érezte tehernek a római romokat, hanem vállalva a többletköltségeket az előkerült falakat és saroktornyot házának alagsorában és kertjében helyre­állíttatta és a nagyközönség számára is látogathatóvá tette.

Bővebben...

Minden jog fenntartva - Késő-római Kikötőerőd Alapítvány

Copyright - Late-Roman Fortlet Foundation