Danube Limes Project

Danube Limes ProjectA Római Birodalom a Földközi-tenger vidékére terjedt ki, Európát az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig, és Kis-Ázsián át Afrika északi ré­szét foglalva magába. Egykori határvidéke ma „Frontiers of the Roman Empire" néven országhatárokon átnyúló világörökségi helyszínné válik. Az UNESCO Világörökségi Listájára már felvett szakaszai a Hadrianus ­fal Angliában, a felső-germániai - raetiai limes Németországban és az Antoninus-fal Skóciában.

A „Danube Limes - UNESCO World Heritage Project" keretében két Duna menti ország -Szlovákia és Magyarország - készítette elő saját limes-szakaszának világörökségi nevezését, Ausztria pedig az ahhoz szükséges „várományosi helyszín" előkészítését. Ezeknek a szakaszoknak különleges jelentőségét az adja, hogy a hatá­rok kisebbségét kitevő - csak a Rajna, Duna és Eufrátesz mentén kiala­kított - folyómenti lineáris határvédelem (ripa) példái, és mint ilyenek, elsőként kerülhetnek felterjesztésre.

Az érintett Részes Államok Várományosi Listájára mindhárom ország szakasza felkerült már, ami a világörökségi nevezés előfeltétele, a pro­jekt keretében a szlovák és a magyar szakasz nevezési dokumentáció­ja is elkészült. A nevezési dokumentációt a Részes Államok az általuk meghatározott időpontban nyújthatják be a Világörökség Bizottságnak, amely egy mintegy másfél évig tartó értékelési folyamat alapján dönt a helyszín Világörökség Listára való felvételéről.

A ripa Pannonica, a Római Birodalom Pannónia tartományának line­áris határvédelmi rendszere az ausztriai Klosterneuburgtól az egyko­ri Pannónia utolsó déli dunamenti településéig, a szerbiai Zimonyig (Zemun) húzódott a Duna mentén. A magyarországi szakasz Rajká­tól a déli országhatárig, Kölkedig terjed, Szlovákiában két helyszín (Rusovce - Gerulata, Iza - Celemantia) szerepelhet a világörökségi előterjesztésben. 

A projekt célkitűzései

A Danube Limes Project fő céljai a magyar és a szlovák nevezési doku­mentáció elkészítése, az osztrák várományosi lista összeállítása, va­lamint a Paks melletti Lussonium római táborához kapcsolódóan egy régészeti park mintaprojekt szintű előkészítése voltak. 

Kutatási módszerek

A világörökség részhelyszíneinek kijelölésénél kiemelten fontos szem­pont a lelőhelyek jelenlegi állapotának, pontos kiterjedésének isme­rete. A lelőhelyeknek sorozatából azokat kellett kiválasztani, amelyek hordozzák a e sorozathelyszín kiemelkedő, egyetemes értékét, amellyel a magyarországi helyszínek sora kapcsolódik a római határvédel­mi rendszer külföldön található elemeihez.

A projekt keretében terepbejárással azonosítottuk a lelőhelyeket, GPS segítségével pontosan meghatároztuk területüket, az eredményeket térinformatikailag (GIS) is feldolgoztuk. A terepbejárás mellett igénybe vettük a régészeti légifotózás és a geofizikai kutatás nyújtotta lehető­ségeket is. A műszeres vizsgálatok során ugyanis a lelőhelyek felszí­nen nem látható részei (pl. eltemetődött árkok, falak) is érzékelhetővé válnak. A dunai határ jellegzetessége, hogy a római kor egyes emlékei (pl. kikötőerődök) a víz alatt találhatóak. A folyóban található emlékek felkutatására a víz alatti régészetet is alkalmaztuk. 

Társadalmi egyeztetések

A világörökségi részhelyszínek által érintett tulajdonosok és az érin­tett hatóságok bevonásával egyeztetések folytak a kiválasztott és lehatárolt helyszínekről. Az egyeztetéseken bemutattuk a limest, mint világörökségi helyszínt, az adott településen kijelölt rész­helyszíneket, valamint a projekt céljait. Ezután a megjelenteknek lehetősége volt kérdezni, illetve véleményüket megfogalmazni. Az összesen 67 település ill. budapesti kerület részvételével lefoly­tatott 56 egyeztetés eredményei beépültek a világörökségi jelölési dokumentációba, illetve az azzal egyidejűleg elkészült „Kezelési Terv" javaslatába. 

Rendezvények

A projekt utolsó szakaszában a különböző szinteken érintett szerve­zetekkel, tisztviselőkkel, intézményekkel egyeztetéseket tartottunk Budapesten, amelyek során a megjelentek tájékoztatást kaptak a világörökségi nevezésről és az elvégzett munkákról, majd lehetőség nyílt a vélemények és javaslatok megvitatására is. A helyi érintettek egyeztető fóruma 2011. január 13-án, a hazai partnereké május 30-án zajlott, a legutóbbi, a nemzetközi szintű egyeztetésre pedig szeptember 6-án került sor. Szakmai ülések, műhelytanácskozások sorozatára is sor került, a pro­jektpartnerek és külső szakértők részvételével (Bécs, 2008. november 3-5.; Túlin, 2010. április 6-7.; Pozsony 2010. november 18-19.), valamint folyamatosan zajlottak egyéb nemzetközi egyeztetések, workshopok, koordinációs találkozók és kongresszusok. 

Eredmények

Az elvégzett munka legfontosabb eredménye a Limes magyarországi szakaszára vonatkozó világörökségi nevezési dokumentáció elkészí­tése, amelyhez kapcsolódik a sorozathelyszín kezelési terv javaslata is. A (rész) helyszíneken még elvégzendő munkálatok, és azok ered­ményének átvezetése alapján lehet dönteni a világörökségi jelölés benyújtásáról.

Szlovák partnereink feladata volt eddigi tapasztalataik megismerte­tése, valamint a világörökségi helyszín kiterjedésének lehatárolása. Munkájuk eredményeként elkészült a dunai limes szlovák szakaszának nevezési dokumentációja és kezelési terve.

Német partnereink a projekthez szakmai és kezelési tapasztalatukkal járultak hozzá, a projekthez kapcsolódóan elkészítették a felső germá­niai és raetiai limes kezelési tervének új változatát.

Az ausztriai partnerek pénzügyi-gazdasági tanácsadással és a projekt kommunikációs tevékenységeinek koordinálásával járultak hozzá a pro­jekt sikeréhez, továbbá elkészítették az osztrák limes szakasz várományosi listáját.

A limes-helyszínek bemutatásához mintául szolgáló helyszínként Lussonium erődje (Paks-Dunakömlőd) szolgált. A projekt eredménye­ként többek között megvalósíthatósági tanulmány, új, modern honlap (www.lussonium.hu), kertépítészeti terv, látogatóközpont terv és pro­móciós anyagok készültek, valamint további feltárásokra került sor.

Egy kiválasztott rész-helyszínen (Tokod - római erőd) felállítottuk a hely­színi jelölési rendszerek (irányjelző és információs táblák) mintadarabjait.

21 nevezett helyszínt bemutató helyszínismertető füzet- és leporelló­sorozat készült.

Minden jog fenntartva - Késő-római Kikötőerőd Alapítvány

Copyright - Late-Roman Fortlet Foundation